Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége nagy hangsúlyt fektet a helyi szakoktatással kapcsolatos kérdésekre, illetve a Hargita megyei fiatalok jövőképének megismerésére annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten intézkedéseket tudjon eszközölni a fiatalok itthon maradása és a szülőföldön való boldogulása érdekében. Mivel egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja szülőföldjét, és máshol próbál szerencsét, a fejlesztési ügynökség és Hargita Megye Tanácsa azon dolgozik, hogy itthon is egyre jobb lehetőségeket teremthessen a boldoguláshoz.
Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége 2016 őszén felmérést készített a végzős diákok körében abból a célból, hogy feltérképezze a fiatalok jövőképét, hogy hogyan és hol képzelik el az életüket a továbbiakban. A felmérésben több mint 35 tanintézmény diákja vett részt: összesen 2507 végzős diák töltötte ki a kérdőívet. A felmérés során arra kerestük a választ, hogy a diákok miként vélekednek a továbbtanulásról, milyen terveik vannak az iskola elvégzése után, szülőföldjükön vagy külföldön szeretnének szerencsét próbálni.
A végzős diákok több mint 60%-a azt nyilatkozta, hogy folytatná a tanulmányait a középsikola elvégzése után, itt a lányok aránya nagyobb (58,8%), mint a fiúké (41,2%). Térségekre lebontva: a maroshévízi diákok 70%-a folytatná tanulmányait, míg a csíki és a gyergyói térségben a végzős diákok kb. 65%-a szeretné folyatni a tanulmányait.
A végzős diákok több mint fele szeretne vállalkozást létrehozni a jövőben. Közülük 51,7% fiú, míg a fennmaradó 48,3% lány. Térségekre lebontva: a maroshévízi zónában vállalkoznának a leginkább a diákok. Őket követik az udvarhelyi térség diákjai, majd a gyergyói és a csíki térség diákjai.
A végzős diákok kb. 37%-a előbb továbbtanulna, majd vállalkozna. Közülük 55% lány és 45% fiú. A maroshévízi térségben nyilatkozták a legtöbben, hogy továbbtanulnának, majd utána vállalkoznának. Ezt követi a gyergyóí, a csíki, majd az udvarhelyi térség.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mit szándékoznak tenni a diákok rögtön az iskola elvégzése után, a diákok a következőképpen nyilatkoztak: mindössze 4,1% válaszolta, hogy bejelentkezik munkanélkülinek, a válaszadók 20,3%-a az iskola befejezése után rögtön munkába állna itthon, míg 28,2% külföldre menne, és ott vállalna munkát.
Továbbá, azzal kapcsolatban, hogy hol képzelik el magukat 10 év múlva, a 2507 válaszadó diák közül 1367 diák azt válaszolta, hogy Hargita megyében lesz, 502 diák valahol Románia más megyéjében, illetve 638 diák azt nyilatkozta, hogy elképzelései szerint 10 év múlva külföldön lesz. Térségekre lebontva: a csíki zóna diákjainak 59,6%-a gondolja úgy, hogy Hargita megyében lesz 10 év múlva, míg a maroshévízi térség végzős diákjainak majdnem 1/3-a képzeli el úgy, hogy 10 év múlva Hargita megyében lesz. A gyergyói és az udvarhelyi térség végzős diákjainak kb. 27%-a vélekedik úgy, hogy külföldön lesz 10 év múlva, míg a csíki és a maroshévízi térség végzős diákjainak kb 22-23%-a gondolja úgy, hogy 10 év múlva külföldön lesz.
Az a tény, hogy sok diák külföldön képzeli el a jövőjét, azzal is magyarázható, hogy sokan közülük már kaptak külföldi munkaajánlatot, még mielőtt a középiskolát befejezték volna: a kérdőíveket kitöltő 2507 diákból 860 már kapott külföldi munkaajánlatot. Ebből a 860 diákból 60% fiú és 40% lány. A legtöbb külföldi ajánlatot a csíki diákok kapták (számszerűsítve 353 diák).
A felmérés eredményéről bővebb információ a csatolmányban.
